Tény:

1. Közösségi hitelezéssel foglalkozó startupból sok van.

2. Közösségi hitelezéssel foglalkozó oldalból egyre több lesz.

Azáltal, hogy a személyközi finanszírozás trendje meredeken felívelő pályán van, évről-évre szaporodnak azok a vállalkozások is, akik vagy egy eddig telítetlen piacra próbálnak betörni, vagy valamilyen más üzleti modellel tervezik felvenni a versenyt a piac nagyjaival.

Világszerte több ezer online platformon tudnak a felhasználók P2P pénzügyi műveleteket bonyolítani, ezért a blog jelenlegi állapotában nem is kívánom megkísérelni azt a lehetetlennek tűnő feladatot, hogy javaslatot tegyek, melyik oldalon keresztül fektesd be a pénzed, vagy melyiken keresztül szerezz finanszírozást projektedhez.

Mit tehet érted a blog

• Összegyűjt neked ajánlásokat, cikkeket, összehasonlításokat, amik nagyobb külföldi pénzügyi, tech site-okon megjelennek, ezek alapján ki tudod választani a neked szimpatikus közösségi finanszírozót.

• A Magyar Közösségi Hitel Közösség szerveződésen keresztül próbál minél több tapasztalatot, véleményt gyűjteni hazai felhasználóktól. Ha sikerül megtalálni és megszólaltatni azokat az embereket, akiknek van már bevált oldala, stratégiája, képesek lehetünk konkrétabb, értékesebb iránymutatással is szolgálni az újaknak vagy érdeklődőknek.

• Rendszeresen beszámol azokról a saját tapasztalatokról, amik az általam használt oldalakon találkozom. Ezekhez később elérhető lesz regisztrációs útmutató, elemzések, betekintések. Ezek alapján is képes leszel eldönteni, hogy az adott oldal, illik-e az elképzeléseidhez.

P2P Finanszírozás

Két nagy csoportra tudnám első lépésben osztani a platformokat:

• Deviza alapúak: Ezeknél a forintodat dollárra, euróra, jüanra stb. kell váltani, majd az oldalon meghatározott pénznemben kerül kihelyezésre, begyűjtésre.

• Bitcoin alapúak: Itt a pénzed először Bitcoinra kell átváltanod, majd ezután kerül a kiválasztott oldal szolgálatába.

forrás: https://www.exkash.com

Mind két megoldásnak vannak előnyei- hátrányai, erről később szeretnék bővebben is egy poszt keretében írni, röviden összefoglalva a Bitcoin mellett szólhat az alacsony tranzakciós díjak, valamint a tranzakció gyorsasága, a devizaalapúak általában (még) nagyobb bizalomnak örvendenek, illetve kisebb az árfolyam-ingadozásból fakadó kockázat esélye.

Jómagam 2 Bitcoin alapú platformon vagyok jelen jelenleg, de mindenképpen tervben van dollár alapú oldalak tesztelése is.

Na de jöjjenek a listák:

A Bitpénz blog csinált egy 100-as áttekintőt névvel, országgal, devizanemmel, érdemes ránézni. A lista vegyes, egyaránt megtalálsz rajta mind két kategóriába tartozó oldalakat.

Bitcoin alapúak:

A smartbitcoin investment oldal csinált tavaly egy listát a kedvenc Bitcoin alapú befektetési platformokról, ezen a következők szerepelnek:

1. BTCJam (https://btcjam.com/)
2. BitBond (https://www.bitbond.com/)
3. BTCPop (https://btcpop.co)

 A BTCJam és a BitBond oldalakkal részletesebben is foglalkozok majd.

Deviza alapúak:

A toptenreviews-on található egy elég alapos összehasonlítás a legnagyobb P2P platformokról. Aki jobban bele akarja ásni magát kattintson a linkre, és nézze meg milyen kritériumok és pontozás alapján hozták ki győztesnek a LendingClub-ot.

Aki közösségi hitelezéssel foglalkozó startupokból szeretne szemezgetni, annak az angel.co szolgál egy folyamatosan frissülő összeállítással.

Ennyiből is jól látható, hogy oldal is, cég is, megoldás is annyi van mint égen a csillag. Van, amik a magánfelhasználók igényeihez passzolnak jobban, van ahol a kisvállalkozások vannak inkább a középpontban. Továbbra is az lesz a blog célja, hogy olyan oldalakt találjon és teszteljen, ahol a legnagyobb biztonság mellett van lehetőség magasabb hozam elérésére.

Hazánk első közösségi hitelezésre épülő startupját 2009-ben indította az egykori IWIW alapító Petrovics Péter és társa, Szabó Károly banki szakember. Jelen cikkünk a NOBA felemelkedéséről, működési elvéről és megszűnésének okairól fog szólni.

A NOBA modell:

A működés lényege hasonlóan több P2P hitelezési modellhez, ha valakinek pénzre van szüksége, vállalkozás indításhoz/fejlesztéshez vagy egyéni céljai megvalósításához , beregisztrál az oldalra, meghívja a barátait, akik vagy össze dobják az igényelt összeget más felhasználókkal együtt, vagy kezességet vállalnak a visszafizetésre. Abban az esetben, ha teljesült a kért összeg igénylése, az felvevő előre meghatározott részletekben visszafizeti a hitelt.

Igényelhető összeg: 100.000- 3.000.000 forint

Futamidő: max 36 hónap

Kamat: 0%

Bevételi forrás: a baráti kölcsönök után 2 százalékos kezelési díjat kérnek a hitelfelvevőjétől

A Probléma

Az modell legnagyobb problémájának a hazai szabályozás merevsége bizonyult, ami végül az oldal vesztét is eredményezte.

A PSZÁF 2009-es álláspontja szerint ugyanis a hatályos magyar szabályok nem teszik lehetővé, hogy egy magánszemély kamatra adjon kölcsönt: ha ezt egy évben egynél többször teszi meg, az már üzletszerű tevékenységnek minősül, amihez engedély kell. Így tehát a hitelezőknek kamat nélkül kell felajánlaniuk a pénzüket.

Az alapítók a kezdetektől aktív tárgyalásban voltak a felügyelettel és a szabályozó hatósággal, abban bíztak, hogy sikerült az általános álláspontot megváltoztatni, erre azonban nem került sor.

Ne feledjük el, hogy 2010 környékét írunk, amikor a pénzügyi válság jelei már érezhetően jelen vannak Magyarországon is, ráadásul amelynek legfőbb okát egyértelműen a felelőtlen hitelezési folyamatokra vezethetőek vissza. Nyílván nem a közösségi hitelezés döntötte be a bankrendszert, de nehezen elképzelhető, hogy bármely hitelezési szabály lazításának olyan simán adtak volna zöld utat ebben az időben, amit végül nem is tettek meg.

Az alapítók a következően vélekedtek erről:

 „A hazai szabályozást, amely szerint magánszemély nem adhat hitelt kamatra, nagyon merevnek tartjuk, ez lefojtja a piacot. Pedig éppen a személyes kölcsön előnye, hogy azok a rendszerből fakadó kockázatok, amelyek a hitelválságnál felmerültek, itt nem léteznek. És a kamatra adott személyes kölcsön társadalmi veszélyességét sem látjuk, ugyanakkor növelné a szolidaritást. Kamatra szükség van ahhoz, hogy a hitelező ne veszítsen többet, mintha banki folyószámlán lenne a pénz„ (HVG)

Szabó Károly és Petrovics Péter (fotó: HVG)

A kamat nélküli működési modell, egy csökkentet üzemmódot eredményezett, ami végül oda vezetett, hogy másfél év munka és több tízmillió forint saját befektetés után, egy hitelszerződést sikerült megkötni az oldalon keresztül, bár a regisztrált tagok száma 2500 felett volt.

Az alapítók megpróbáltak nyitni a közösségek irányába, ami egy új szolgáltatás bevezetését hozta magával, a közösségi célú projektek finanszírozását, de ez sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

A szabályozás maradt, az oldal végül befejezte a működését, ezáltal az ország mind idáig saját közösségi hitelező oldal nélkül maradt.

Ha lesz rá lehetőség és elérhetőség, felveszem a kapcsolatot az alapítók valamelyikével, és amennyiben hajlanak rá, egy interjú keretében megkérdezem, hogy ők hogyan élték meg belülről a projektet, mit tennének másképp, mit gondolnak a mostani P2P piacról.

Aki tud esetleg elérhetőséget hozzájuk, szívesen fogadom.

Magyar Közösségi Hitel Közösség

Ahogy a címből és az eddigi cikkekből is látható, a blog központi témája a közösségi hitelezés lett, és lesz is az elkövetkezőekben. Az írások azzal a céllal születnek, hogy megosszam az oldalra érkezőkkel azokat az érdekes, hasznos információkat, amikre a témában bukkanok. Bár közvetve a munkám révén rálátok a hazai mikrofinanszírozási rendszerre, a közösségi hitelezéshez fűződő viszonyom viszonylag új keletű. Egy Forbesban olvasott cikkben találkoztam először a témával, majd további kutakodás és információgyűjtés során rátaláltam Péter Bitpénz blogjára. Ő már néhány aspektusában körbejárta a témát, és gyakorlati útmutatókkal is szolgált Bitcoin alapú P2P hitelezésről, viszont blogja központi írásai továbbra is elsősorban HYIP (high-yield investment program) befektetési stratégiákhoz kapcsolódó témák lesznek. Így vele konzultálva, arra ez elhatározásra jutottam, hogy indítok egy olyan felületet, ami gyűjtőhelye lehet a P2P finanszírozás témájának.

Közösségi hitelezők szevasztok

A félreértés elkerülése végett, a blog nem a tutit akarja megmondani a témában! Nálam ez egy új érdeklődési kör, szívesen olvasok a témában, és mivel viszonylag kevés az elérhető magyar nyelvű információ, ami van, az is szétszórtan, ezért kísérletet teszek kicsit koncentráltabb gyűjtőhelyet biztosítani a témának.

És akkor el is érkeztünk a bejegyzés lényegéhez..

Nagyon szeretném, ha a blog teret adhatna egy kölcsönös tudásmegosztásnak. Biztos, hogy jópár olyan felhasználó van az országban, aki rendelkezik már több-kevesebb tapasztalattal a P2P hitelezés területén. Jó lenne, ha meg tudnánk osztani egymással kinek melyik szolgáltató, milyen stratégia vált be, milyen benyomások vannak hitelezői, illetve hitelfelvevői oldalról.

Épp ezért arra kérném az oldalra látogatókat, hogyha bármilyen szinten közelebbi kapcsolatba került már a P2P hitelezéssel, töltsék ki ezt a rövid, anonim felmérést, lássuk, hogy hányan vagyunk, milyen tapasztalattal rendelkezünk. Aztán, ha már bővül a lista, valamilyen felületet keresünk a tapasztalatok megosztására is.

Katt az alábbi linkre:

https://goo.gl/forms/tSoaKNaW8fC2CT5H3

 Köszönöm

Egy kis érdekesség a témával kapcsolatban.

A KPMG csinált egy összeállítást a 2015-ös év leginnovatívabb Fintech startup cégeiből, akik egyaránt a pénzügyi szolgáltatások iparágának megreformálást tűzték ki küldetésüknek.

Érdemes megfigyelni, hogy a listában szereplő cégek 22%-a a közösségi hitelezési piacon próbál inkább több, mint kevesebb sikerrel boldogulni. 

A 100-as lista tevékenységi eloszlása a következő:

• Online fizetésre, tranzakciókra szakosodott startup 25db
• Hitelezéssel foglalkozó startup 22db
• Pénzügyi tanácsadásra szakosodott startup 14db
• Biztosítási startup 7 db
  
  

Érdekesség, hogy globálisan a Fintech cégekbe érkező kockázati tőke befektetés az utóbbi 3 évben meghétszereződött, 2015-re elérte a $20 milliárdot, ami a 2014-es évhez viszonyítva is 66%-al nagyobb.

A Top 100-as Fintech lista hitelezéssel foglalkozó startupjai. 

Akit érdekelnek a pénzügyi startupok mindenképpen nézzen bele az összeállításba, mert számos hasznos információ elérhető róluk.

Később részletesebben is foglalkozok majd közösségi hitelezéshez kapcsolódó vállalkozásokkal, érdemes lesz visszanézni! :)

"A P2P finanszírozás rövid időn belül akár az egész hagyományos hitelezési rendszert megreformálhatja és átalakíthatja, fenyegetve ezzel a bankrendszer „fejőstehenét”, az alap hitelezési tevékenységüket"..

..vagy mégsem?

Tavaly a Deloitte kiadott egy elemzést, ami árnyalni hivatott a fenti állítást, és bár a kutatás alapvetően az UK piacra készült, érdemes azért szemügyre venni, miért is gondolják úgy, hogy a közösségi hitelezés sosem fogja lényegesen megszorongatni a bankokat.

Lássuk a fő érveket:

• A bankok hatalmas előnye, hogy lehetőségük van betéteket gyűjteni az ügyfelektől, amely pénzeket magasabb kamaton, a kockázati felárral, működési költségek fedezetével megtoldva aztán hitelként helyeznek ki, amiből a nyereség náluk csapódik le. Ezzel a P2P hitelezési oldalakkal ellentétben van egy biztos és szilárd alapja a működésüknek. A közösségi hitelezést bonyolító platformok legfőbb bevétele, a kiközvetített hitelekből lecsípett %, ami abban az esetben, ha csökken az oldal által bonyolított finanszírozási ügylet, egy bizonyos szint alá csökkenve nem fedezi a kiadásokat.

• A jelenlegi, világviszonylatban is alacsony kamatszintek a befektetőket egy (jelentős részét), más, kockázatosabb megoldások irányába terelik. A bankok által nyújtott rendkívül alacsony betéti hozamok sokaknak nem ütik meg a kívánt szintet, aminek nyomán olyan alternatív megoldásokkal is élnek, mint a személy közi finanszírozás, befektetői szerepe. Igen ám, csak abban az esetben, ha a betéti kamatok ismét elindulnak felfelé, a kockázatkerülőbb ügyfelek, visszatérnek a banki kínálathoz, hiszen pénzük ott nagyobb biztonságban lehet.

• Ha már biztonság, akkor az elemzés is kitér arra, hogy a P2P hitelezési folyamatok mögött nincs semmilyen biztosítási alap, vagy tőkevédelem, ami egy esetleges bankcsőd esetén is, egy bizonyos összegig fedezné a tőkéjüket. Magasabb betéti kamatszintek mellett ez a védelem képes lehet elvesztett ügyfeleket visszacsábítani a P2P oldalakról.

• A közösségi hitelezés felfutásával, ahogy korábbi cikkben is említettem jelentős pénzek kerültek bevonásra a rendszerbe, és ha a becsléseket és trendeket nézzük, az évtized végére sok száz milliárd dolláros üzletággá nőheti ki magát. Ez persze magával vonzza azt is, hogy előbb utóbb elfogy a módszerrel szimpatizáló lakossági, egyenrangú peer-ek, befektetni való pénze, és ahogy a tanulmány is rámutat, egyre nagyobb részben intézményi befektetők finanszírozzák a folyamatok felfutását.

• A bankok képesek lesznek behozni azt a technológiai lemaradást, ami jelen pillanatban gyorsasági és kényelmi szempontok alapján a közösségi hitelezői oldalakra teszi a választást egyre több felhasználónál. Ezek az előnyök azonban magasabb hitelkamatban realizálódnak, így ha a bankok is képesek lesznek hasonló megoldásokra, vélhetően kevesebben fizetnek ezért majd felárat egy P2P lending oldalon.

Az elemzés konklúziója

A P2P hitelezés mindenképpen megmutatta és bizonyította az új üzleti modellre épülő megoldásával, hogy képes lehet felkavarni a bankszektort azzal, hogy lényegesen felgyorsította a kölcsön szerzési folyamatokat, valamint, hogy lecsökkentette azokat a belépési akadályokat, amikkel a hagyományos hitelfelvételnél találkozhat az ember, vagy amik miatt sokan ki is maradtak eddig.

De, mivel a bankok sokkal szilárdabb alapokon állnak, köszönhetően a betétgyűjtési tevékenységüknek is, illetve a betéti kamatok emelkedése esetén szerintük megállítható és visszafordítható a P2P hitelezési platformok szélesebb körű térnyerése, pláne, ha szigorodna a piaci szabályozás. Ha a bankok képesek lesznek még jobban igazodni a megváltozott fogyasztói igényekhez, amikre a közösségi hitelezés hatékonyabban tudott eddig választ adni, akkor az szerintük visszaszorítható azokra a réspiacokra, ahova a bankoknak eddig sem érte meg hitelezni. (az angol piac esetén ez kb. 6%). Azaz hosszabb távon jelentősen nem veszélyezteti a bankok alaptevékenységét a hitelezést.

Fontosnak tartottam, hogy már az első cikkek között is olvasható legyen olyan írás, ami árnyalja az eddigi képet. Ahány elemző cég, annyi nézőpont, a PwC-től a Morgan Stanley-ig egyaránt jelentős fejlődési potenciált látnak a közösségi hitelezésre alapuló rendszerekben, ami vagy így, vagy úgy, de biztosan kihatással lesz a bankokra. Az viszont előrevetíthető, hogy a fintech cégek térnyerésével egyre inkább olyan megoldások születnek, amikkel banki alkalmazottak százezrei veszíthetik el munkájukat, hiszen egy gyorsabb, automatizáltabb folyamatra is egyre nagyobb igény mutatkozik az ügyfelek részéről.

Végezetül álljanak itt Kevin Caley, a ThinCats közösségi hitelezést bonyolító cég CEO-jának szavai, aki a következőket mondta a fent ismertetett Deloitte elemzésre.

„A közösségi hitelezés szereplőinek nincsenek illúziói, hogy valaha is meg fogják dönteni a nagy, több száz éve működő tradicionális bankokat, vagy, hogy valaha is közéjük tartoznak majd. A szektor bár egyre inkább népszerűvé válik, de mindig egy alternatívaként fog szolgálni a nagy múltú hitelintézeteknek, legyél egy magasabb hozamra vágyó befektető, vagy egy kisvállalkozás, aki nem talál a szükségleteihez igazodó kölcsönt”

Arra biztatnám a jövőbeni olvasókat, hogy amennyiben van kedvük, osszák meg véleményüket a cikk alatt, hogy látják ők a közösségi hitelezés közép, hosszabb távú jövőjét! Valós lehet-e a veszély, amire a Deloitte hívja fel a figyelmet és csak a jelenlegi környezet kedvez ennyire a folyamatnak, vagy képes lehet kinőni a réspiac korlátait, és egy esetleges bank ellenességre alapozva jelentősebb faladatot kiharapni a tortából, mint azt a pénzintézetek most hiszik?

Ahonnan a lendület fakad

Pár személyes adat megadásával, egy jól megfogalmazott és reális hitel cél bemutatásával ma már nem álom, hogy az ember finanszírozókat találjon tervei megvalósításához, akár egy napon belül is, anélkül, hogy közelebbi kapcsolatba kerülni az uzsora üzletág jól szituált képviselőivel.

„Hasi tasi nem kér kódot”

Sokat változott a világ, mióta a hitelezés alapjai megjelentek az ősi Babylonban, és az, hogy a bejegyzés első bekezdésében felvázolt megoldás 2016-ra megvalósítható legyen, nélkülözhetetlen szerepe volt az internet széleskörű elterjedésének, na meg némileg a gondolkodásmód változásának. A sharing economy alapú modellek elterjedésével a felhasználók már nem csak az autójukat, lakásukat, ebédjüket, de már a pénzüket is egyre szívesebben kölcsönzik másoknak virtuális csatornákon keresztül. Persze, az hogy a keresleti oldala is legyen az egyenletnek, kellett számos, a korábbiakhoz képest jóval vonzóbb és rugalmasabb feltétel. Hogy a hitelezői és igénylői oldal számára miért vonzó a közösségi hitelezés egy későbbi cikkben részletezzük majd, jelen írás a P2P finanszírozás piaci áttekintéséről hivatott most szólni.

A közösségi hitelezés piaca

Tény, hogy a peer-to-peer pénzügyi modell szépen megtalálta a maga „kis” piaci rését a hagyományos jelzálog és fedezet alapú hitelezés világában, ezért is egyre komolyabb versenytársként kezdi kezelni a bankszektor. A P2P piac szereplőinek többségét, nincs 5 éve, hogy megalapították, így is 2014-ben csak az USA piacán egy $5,5 milliárdot részesedést sikerült kicsípniük a tortából. Ez azt is jelenti, hogy már nem csak azokat a fogyasztókat sikerült elcsábítani, akikért korábban a bankoknak nem érte meg „lehajolni”, mert túl kicsik vagy problémásak voltak, hanem a meglévő ügyfeleikből is sikerült szerezni. 2015-re ez a forgalom, már $6,6 milliárdot is elérte, ami 120%-os emelkedés 1 év alatt, és ez csak a jéghegy csúcsa.

Ahogy az előző cikkben is említettem, egy PwC által készített elemzés szerint csak az USA P2P hitelezés piaca meghaladhatja a $150 milliárd 2025-re, és bár Amerika élen jár a közösségi hitelezési megoldásokban, a globális piac mérete is elérheti a $70 md.-ot már 2020-ig. Már csak azért is, mert az Angliában folyósított P2P hitelek egy főre való lebontásban 72% magasabbak, mint az USA-ban, ami az ottani bankokkal fennálló nagyobb bizalmatlanságnak, és a támogató jogi környezetnek is betudható.

Az európai közösségi hitelezési aktivitás is 2014-re megközelített €2 milliárdot, amiben egyre jelentősebb szelet jut a kisvállalkozások fejlesztési, ilyen módon történő finanszírozásának, köszönhető ez annak is, hogy csak Franciaországban 1 év alatt 1400%-al nőtt a KKV-k, P2P rendszerben felvett hitele.

Forrás: http://www.altfi.com/article/0954_are_european_p2p_volumes_about_to_take_off

És a végén de nem utolsósorban Kína..
Megmondom őszintén gondban voltam, mikor Kínáról próbáltam használható adatokat találni, mert bár USA vagy Európa esetén is 1-1 elemzés eltérhet pár milliárd dollárt az évenkénti forgalom megbecslésében, az ázsiai ország esetében még nagyobb a szórás. Számos olyan cikket olvastam, ahol egyértelműen a világ legnagyobb P2P hitelezést bonyolító országának tüntetik fel, ahol 2015-ben a közösségi finanszírozás forgalma meghaladta a $100 milliárdot. Egyes hírek szerint 1 év alatt megnégyszerezte a tevékenység a forgalmát, viszont az biztos, hogy az év elején tetőző, országot sújtó pénzügyi válság kellemetlenül érintett a piacot. A Chine News írása alapján 2015-ben több, mint 2500 P2P Lending platformot listáztak, ami majdnem 1500-al több, mint ami 2014-ben működött, viszont a válság hatására közel 1000 szolgáltató fel is számolta a működését, okozva ezzel további károkat. Érdemes ezeket az adatokat némi fenntartással kezelni, bár kétségtelen, hogy hatalmas mennyiségű pénz van jelen a térségben.

Összegzésül látható tehát, hogy kiemelkedően és gyorsan növekvő piacról van szó világszerte, amit (eddig) az államok nem szabályoztak le egyoldalúan a bankok védelmére, mint ahogy azt több helyen a személyszállítás területén tették lásd: Uber. (várható cikk majd a szabályozások gondolatiságáról).

Addig, amíg ez nem történik meg, a befektetők továbbra is lapátolják a pénzt a P2P hitelezésre építő fintech cégekbe, ami a piaci részesedés folyamatos növelésének fenntartását is biztosíthatja. Előbb utóbb persze számítani lehet majd piaci konszolidációra a szereplők között, hiszen véges számú közvetítőt bír el a rendszer, addig is viszont mind a hitelezők, mind a hitelfelvevők egy része jobban járhat, mint a hagyományos banki megoldásokkal.

Az első bejegyzésben röviden bemutatom a közösségi vagy személyközi hitelezés, angolul peer-to-peer (P2P) lending fogalmát és folyamatát. A következő cikkekben mélyebben is boncoljuk majd a témát, a háttér információktól, egészen a hitelezés gyakorlati bemutatásáig, de kezdésnek jöjjön most egy kis áttekintés.

P2P

A peer,angol szó, jelentése egyenrangú fél. A P2P kifejezéssel leggyakrabban informatikai konteksztusban találkozhatunk, leginkább hálózatokhoz köthetően. Egy információ megosztáson alapuló hálózat alapvetően 2 módon működhet:

• Központosítva, mely esetében központokat létrehozva történik az irányítás
• Egyenrangú felek között bonyolítva, ahol a végpontok és felhasználók egy csatornán lépnek kapcsolatba egymással (P2P)

Aki, valaha is hallott a torrentezésről, vagy próbált már skype-on keresztül hívást bonyolítani, az használt már P2P elgondoláson alapuló rendszert. A technológia már az internet születésekor is jelen volt, de a szélessávú kapcsolatok elterjedésével tudott csak igazán teret hódítani. Lényege, hogy a tartalom nem egy központi szerverre kerül feltöltésre, és válik elérhetővé, hanem közvetlen egymás adatait érik el a felhasználók.

A P2P hitelezés (P2P lending)

Legegyszerűbben úgy lehetne definiálni, hogy olyan pénzügyi tranzakciók megnevezése, ahol a hagyományos pénzintézetek kihagyásával, az ő közvetítésük nélkül, egyenrangú felek között közvetlenül történik a pénz mozgása, vagyis a hitelezés és a kölcsönfelvételi tevékenység, tehát peer to peer.

Szereplői:

A hitelezők olyan magánszemélyek, akik rendelkeznek befekteti való tőkével, hajlandóak magasabb kockázatot vállalni a betéti kamatoknál magasabb hozamért cserébe, és nem utolsósorban nyitottak az új pénzügyi megoldások irányába. A magasabb profit mellett lehetőségük és alkalmuk lehet emberek álmait, céljait finanszírozni, legyen az egy induló vállalkozás árukészlete, vagy egy dizájn tanfolyam.

Az igénylők a legtöbb esetben olyan emberek, akik valamiért kiszorulnak a hagyományos banki finanszírozás keretei közül. Ennek legjellemzőbb okai általában a túl kicsit hitelösszeg, túl magas kamat, vagy a túl hosszú és körülményes igénylési procedúra.

A P2P hitelezési platformok olyan (fintech startup) cégek, akik a hagyományos, drága és sokszor problémás banki folyamatokra kínálnak egy alternatív megoldást. A befektetőknek lehetőséget biztosítanak nagyobb hozam elérésére, az igénylőknek megoldást mutatnak (átmeneti) pénzügyi problémáik rendezésére. A rendszer fenntartása lényegesen olcsóbb és hatékonyabb, mint a fiókos megvalósítás esetében. 

A közösségi hitelezés legfőbb jellemzői:

• Minden folyamat online bonyolódik
• Forprofit alapon működik a hagyományos banki hitelezéshez hasonlóan, a hitelt felvevő kamatot fizet a kölcsönzőnek
• Semmilyen kapcsolat vagy előzetes ismeretre nincs szükség a felek között
• A közvetítő szerepet az oldal/plattform üzemeltetője látja el, ő határozza meg a szabályokat, költségeket
• A hitelezők megválaszthatják, hogy kinek, mekkora összegben kívánnak folyósítani

2005-ben, az Egyesül Királyságban alapított Zopa névre keresztelt kezdeményezés volt, ami a világon elsőként kínált P2P alapokra épülő hitelezést. 2006-tól már az USA-ban is megjelentek az úttörők az ágazatban, elsőként a Prosper, majd a Lending Club, amelyet számos versenytárs követett. A 2010-es évektől szinte az összes kontinensen elérhetővé vált valamilyen P2P rendszerre támaszkodó közösségi hitelezési megoldás. Azóta is folyamatosak az iparágba való fejlesztések és befektetések, a PwC előrejelzései alapján 2025 a közösségi kölcsön piac meghaladhatja a 150 milliárd dollárt.

A P2P hitelezésre épülő szolgáltatók legfőbb jellemzői:

• olyan online befektetésre alkalmas felületet üzemeltetnek és fejlesztenek, ahol a hitelfelvevők bemutathatják hitelcéljukat, fejlesztési ötleteiket és ezzel hitelezőket/befektetőket ösztönözhetnek finanszírozásra
• lehetőséget biztosít a befektetőknek, hogy egyéni döntéseik, stratégiájuk alapján hiteligényeket finanszírozhassanak kamatért cserébe
• egyedi hitelezési modellt határoznak meg, árakkal, folyamatokkal,
• ellenőrzik a hitelfelvevők személyi azonosságát, bankszámláját, munkavállalói státuszát, jövedelmét, kiszűrik a hamis felhasználókat
• a hitelezőktől érkező pénzt továbbítják az igénylők felé, intézik a törlesztéseket, ütemezést, kalkulációt
• ügyfélkapcsolati rendszert tartanak fenn, behajtási tevékenységet folytatnak (szükség esetén)
• jogi és adózási feladatokat látnak el, biztosítják a rendszer törvényes működését
• marketingtevékenységgel új hitelezőket és hitelfelvevőket vonzanak a rendszerbe

Látható, hogy egy viszonylag új, de gyorsan növekvő pénzügyi megoldásról beszélünk, ami képes lehet gyorsabban, hatékonyabban, olcsóbban kielégíteni az igényeket és összehozni a keresletet a kínálattal. Ez lesz a továbbiakban is a központi témája a blognak, megpróbáljuk körbejárni a lehető legtöbb oldalról, legizgalmasabb megközelítésből. Maradjatok velünk! :)